Infravörös Titán

A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek.

A Titán vastag légkörében található köd a látható tartományban eltakarja szemünk elől a Szaturnusz legnagyobb holdjának felszínét. A tény évtizedek óta ismert, hiszen az 1980-as évek elején a Voyager szondák csalódást keltő eredménye volt, hogy az óriáshold felszínéből semmi sem látszik, ugyanakkor az átlátszatlan anyag mibenlétének tisztázása évtizedekre munkát adott a kutatóknak. (A Titán légkörének létezését már a XX. század eleje óta gyanították, majd 1944-ben G. P. Kuiper igazolta.)

A Titán felszínét először 2005. január 14-én pillanthattuk meg, amikor a Nemzetközi Cassini–Huygens-küldetés ESA-s egysége, a Huygens-szonda sima leszállást hajtott végre a Titánon. A két és fél óra hosszat tartó süllyedése közben már láthatóvá váltak a tavak partvonalai és a folyók rendszere, amelyeket azonban a –180 °C-os környezetben nem víz, hanem folyékony metán alkot, vagyis ugyanaz az egyszerű szénvegyület, amelynek jelenléte hozzájárul a légkör átlátszatlanságához.

A küldetés NASA-s egysége, a Cassini 2004 és 2017 között 13 éven keresztül keringett a Szaturnusz körül, miközben nemcsak az óriásbolygót és gyűrűit, hanem holdjait, köztük elsősorban a Titánt is vizsgálta. A látható és infravörös tartományban működő térképező spektrométerrel (VIMS, Visual and Infrared Mapping Spectrometer) a több mint száz közelrepülés során részletesen feltérképezték a hold felszínét. A különböző megvilágítási és láthatósági viszonyok mellett készült számtalan felvételből sikerült összeállítani a Titán mindeddig legjobb képeit, a részletek itt olvashatók.

Az eltérő színek a felszínt alkotó anyagok különbözőségét jelzik. A hold egyenlítője környékén megfigyelhető dűnemezők következetesen barnás színűnek látszanak, míg a kékes és lila árnyalatú területeken több vízjeget tartalmazó anyagok fordulnak elő.


A Titán infravörös felvételei alapján összeállított videó (francia nyelvű bevezetővel, kísérőszöveg nélkül). (Forrás: Laboratoire de Planétologie et Géodynamique)

Both Előd
Forrás: Űrvilág hírportál