Infravörös Titán

A Titán felszíne ködbe burkolódzik. Radarral azonban letapogatható, legújabban pedig az infravörös tartományban mutatkoztak meg a felszíni részletek. A Titán vastag légkörében található köd a látható tartományban eltakarja szemünk elől a Szaturnusz legnagyobb holdjának felszínét. A tény évtizedek óta ismert, hiszen az 1980-as évek elején a Voyager szondák csalódást keltő eredménye volt, hogy az óriáshold felszínéből semmi sem látszik, ugyanakkor az átlátszatlan anyag mibenlétének tisztázása évtizedekre munkát adott a kutatóknak. (A Titán légkörének létezését már a XX. század eleje óta gyanították, majd 1944-ben G. P. Kuiper igazolta.) A Titán felszínét…

Teljes cikk

Az Io vulkánjai

A Juno szonda 17. Jupiter-közelsége idején, december 21-én sikerült az Io egyik vulkánjából kidobott anyagfelhőt megörökíteni. A NASA Juno szondájának több műszerével is sikerült megörökíteni a vulkáni tevékenység nyomait. A JunoCam, a csillagérzékelő kamera, a Jupiter sarki fényeit infravörösben térképező kamera és az ibolyántúli képalkotó spektrográf több mint egy órán keresztül figyelte az Iót, a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égitestjét. Eredetileg a hold poláris vidékeinek megfigyelése volt a kutatók célja, csak a szerencsének köszönhető, hogy emellett sikerült egy olyan vulkánkitörést is megörökíteni, ahol a felvételeken a kidobott anyag csóvája is látszik.…

Teljes cikk

Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden. Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz…

Teljes cikk

Űrutazó baktériumok

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) 2015-ben végzett átfogó kutatás során antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzseket is azonosítottak, például a vécében. Az Enterobacter nemzetségbe tartozó baktériumoknak az űrállomáson előforduló törzsei hasonlítanak azokhoz, amilyeneket egyes kórházakban is találni. Ezek ún. opportunista fertőzések okozására képesek, vagyis a kórokozók egészséges szervezetben előfordulnak anélkül, hogy különösebb gondot jelentenének, de legyengült immunrendszer esetén súlyos, akár végzetes betegséget is kiválthatnak. Bár az ISS-en talált törzsek az emberekre nem bizonyultak veszélyesnek, a jelenlétük arra figyelmeztet, hogy a jövőben az űrutazásoknál a baktériumokra is jobban kellene figyelni. Ezt állapította meg egy amerikai…

Teljes cikk

A Szaturnusz forgása

A Szaturnusz gyűrűjében kialakuló hullámok segítségével az eddiginél pontosabban sikerült megmérni az óriásbolygó tengelyforgási periódusát. A Szaturnusz gyűrűi úgy működnek, mint egy érzékeny szeizmográf, megfigyelése alapján a kutatók a bolygó rezgéseit és pontos forgási periódusát is meg tudták állapítani. A méréseket a 2017-ig a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda megfigyelései alapján végezték, eredményeik szerint a Szaturnusz tengelyforgási ideje 10 óra 33 perc 38 másodperc. A Cassini egyik utolsó, 2017. szeptember 13-án készített felvétele a Szaturnusz gyűrűiről. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Space Science Institute) A kutatók a Szaturnusz gyűrűiben azokat a…

Teljes cikk

Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai űrszonda

A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája – olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében. A NASA hétfőn jelentette be, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül. Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat…

Teljes cikk

Ultima Thule: még részletesebb kép

A Kuiper-öv kis égitestje mellett elrepült New Horizons szonda ha lassan is, de újra küldi az adatokat a Földre. Mint emlékezetes, a NASA külső Naprendszerben járó űrszondája január 1-én, magyar idő szerint 6:33-kor, mintegy 3500 km távolságban száguldott el a 2014 MU69 kisbolygó mellett, miközben kameráival képeket készített és fedélzeti műszereivel méréseket végzett. Ezt követően napvilágot látott a New Horizons néhány felvétele, amelyeken már feltűnt az égitest különös kettős szerkezete, és a kutatók információt szereztek a felszínt borító anyag vöröses színéről is. A következő időszakban, január 4-étől az űrszonda a…

Teljes cikk

Most NASA kísérletek, az év végén talán emberek

Újabb sikeres űrugrást (szuborbitális repülést) hajtottak végre a Blue Origin New Shepard rakétájával. A milliárdjait az Amazon révén kereső Jeff Bezos alapította Blue Origin január 23-án, magyar idő szerint 16:05-kor ismét felbocsátotta függőleges irányban felemelkedő rakétáját Texasból. A kereskedelmi alapon működő űrcég ezúttal a NASA megbízásából végzett súlytalansági kísérleteket újra felhasználható járművével. Mind az egyfokozatú rakéta, mind a kapszula rendben visszaérkezett a földre a nagyjából a világűr határát jelentő 107 km-es magasságból. A mostani repülést műszaki és időjárási okokból már bő egy hónapja halasztották. (Kép: Blue Origin) Ez volt a…

Teljes cikk

Marsi évforduló

A NASA Opportunity nevű marsjárója 15 éve, 2004. január 24-én szállt le a vörös bolygó Meridiani Planum nevű régiójában. Még számítanak a bejelentkezésére. Az első jelet a leszállást követő napon küldte (5:05 UTC), jelenleg pedig 16. évét kezdi a Mars felszínén. A golfkocsi nagyságú rovert úgy tervezték meg, hogy nagyságrendileg egy km megtételére legyen képes a bolygó felszínén, és 90 marsi napig működőképes legyen. Minden várakozást felülmúlva 45 km-t tett meg, és az 5000. napját töltötte a bolygón 2018 februárjában. „A Mars felszínén eltöltött tizenöt év nemcsak a kiválóan megtervezett…

Teljes cikk

Lehet, hogy a Földről származott a Holdon talált egyik kőzetminta

A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt. Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a…

Teljes cikk