Megvan a bizonyíték arra, hogy már a vaskorban is készítettek sört Angliában

Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban. Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban. “Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor…

Teljes cikk

Az Altamira-barlangban 20 ezer éves kéznyomatokat azonosítottak – videó

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott “Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők “szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint 20 ezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las…

Teljes cikk

Ősi agyag lószobrocskákat mosott ki az eső a földből Izraelben

Két, agyagból készült, több ezer éves lófejet hozott felszínre a viharos esőzés Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja kedden. Bár hasonlítanak egymásra, a két, lófejet ábrázoló szobrocska egészen más időszakban készült, és Észak-Izrael különböző részein mosta őket ki a lezúduló esővíz. Az egyik mintegy 2800 évvel ezelőtt, Izrael királyságában készülhetett még a babiloni fogság előtt, a másik pedig a hellenisztikus korban, valamikor 2200 évvel ezelőtt. A lófejek a szakemberek szerint valószínűleg nem istenségként tisztelt lovakat ábrázolnak, hanem a hadseregben és a lóversenyeken használt állatot dicsőítik. Már régebben is…

Teljes cikk

Kora jurakori dinoszaurusz maradványait találták meg az olasz Alpokba

Hatalmas húsevő, négy ujjú dinoszaurusz maradványait tárták fel az olasz Alpokban paleontológusok, akik a mintegy 200 millió éve, a kora jurakorban élt ragadozó dinoszaurusznak a Saltriovenator zanellai nevet adták. Ez az első jura időszaki dinoszaurusz, amelyet Olaszországban találtak. A milánói Természettudományi Múzeum szakemberei szerint ez a legősibb ismert ceratosaurus, és a legnagyobb teremtű – súlya egy tonnát nyomott – húsevő dinoszaurusz, amely ebből a földtörténeti időszakból származik – olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A ceratosaurusok a theropoda dinoszauruszok egy csoportja. Az egyik elmélet szerint a ceratosaurusokhoz tartoznak a…

Teljes cikk

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec című újság.  Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után…

Teljes cikk

Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-szigetek óriási szoborfejei amerikai kutatók szerint

Amerikai kutatók megfejthették a Húsvét-szigeteki óriási kőfejek elhelyezkedésének rejtélyét: a megalitikus szobrok a friss vízforrásokat jelölhették – írta a The Guardian. Évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat a Húsvét-szigeteki moaik, vagyis kőszobrok rejtélye. A zömmel 13. és 17. század között készült több száz kisebb-nagyobb szobor jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy az isteni hősöket ábrázolták. Amerikai kutatók azt próbálták megállapítani, hogy miért arra a helyre kerültek a szobrok, ahol állnak. Kiderült, hogy a szobrok jellemzően mind friss vízforrások közelében vannak.…

Teljes cikk